Cégénydányád neve az utóbbi években egyre gyakrabban kerül elő, ha a vidéki élet megújulásáról, közösségi összefogásról vagy élményalapú hagyományőrzésről van szó. A hatszáz fő körüli község a megye keleti szélén, a Szamos partján fekszik. Itt működik pajtaszínház és lovarda, és itt épült fel a Gasztro Porta is.
A háttérben egy olyan ember áll, aki elkötelezetten dolgozik azon, hogy a szatmári kultúra megélhető, szerethető formában térjen vissza a mindennapokba. Ő Kelemen Róbert, a Gasztro Porta megálmodója és az Adj Isten Szatmárban kezdeményezés arca.
Az interjúban arról kérdeztük, honnan jött a Porta ötlete, miért épül minden program a részvételre, és miért kapott ekkora szerepet a gasztronómia. A beszélgetés közé olyan háttérinformációkat is tettünk, amelyek segítenek megérteni, mire utalnak a válaszok.
„A vidék értékei nem múlt időben léteznek, csak meg kell mutatni őket.”
Az Adj Isten Szatmárban háttere
Az Adj Isten Szatmárban kezdeményezés 2014 óta működik. Az indulásakor az volt a célja, hogy a helyi kézműves termékek, elsősorban a lekvárok és a párlatok piacra jussanak. Mára egyesület áll mögötte, amely a Gasztro Porta megvalósítója is. A márka neve a humoros, vidéki témájú ajándéktárgyakon is megjelenik, amelyeket a Porta Értéktárában lehet majd megvásárolni.
Kelemen Róbert egy másik interjúban úgy fogalmazott, hogy a projekt célja mindig ugyanaz volt. Értéket teremteni, vonzóvá tenni a vidéket a fiatal családok számára, és közösséget építeni. A Gasztro Porta ennek a munkának egy központi állomása.
Az ötlet a disznótorokon született
Honnan indult a Gasztro Porta gondolata?
Azt vettem észre, hogy az emberekben ott van a vágy a kapcsolódásra, a közösségre, a gyökereikre. A disznótoraink alatt rengetegen mondták, hogy jó lenne, ha lenne egy állandó hely, ahol ezt az élményt újra és újra átélhetnék. Innen jött az ötlet, teremtsünk egy teret, ahol a hagyomány nem díszlet, hanem hétköznapi valóság.
Kelemen Róbert válaszából kiderül, hogy a disznótorok vendégei maguk kérték, hogy legyen egy állandó hely is, ahol ez az élmény nem egyszeri alkalom.
Díszlet vagy hétköznapi valóság
Kelemen Róbert válaszában a díszlet szó külön figyelmet érdemel. A hagyományőrzés sokszor bemutatást jelent, egy tárgyat, egy viseletet vagy egy táncot megnéznek, lefényképeznek, és a látogató továbbmegy. A Porta ezzel szemben olyan helyet akar, ahol a hagyományt használják.
Cégénydányádon ez a két megközelítés egymás mellett is látható. A szomszédos Kende kúriában négy klasszikus kiállítás mutatja be a nemesi életmódot, a Kölcsey és a Kende család történetét, a térség konyháját és a Szatmári síkság természeti értékeit. A kúria gasztronómiai tárlata az úri és a paraszti konyha kapcsolatáról szól, vidéki konyhabelsővel és étkezési szokásokkal. A Gasztro Porta ehhez képest egy lépéssel tovább megy. Itt a konyhában főzni is lehet.
Megérkezni, letenni a telefont
Mit szeretne, hogy érezzen a látogató, amikor belép a Portára?
Azt, hogy megérkezett. Hogy leteheti a telefont, megfoghat egy fakanalat, beülhet egy beszélgetésbe, és részese lehet valaminek, ami őszinte. A Gasztro Porta nem gyors élményt ad, hanem mélyet.
A válaszban szereplő fakanál a közös főzéshez köthető, amely a Porta gasztronómiai bemutatóinak és az interaktív szakácskönyvnek is az alapja. A szakácskönyvbe minden látogató feltöltheti a saját családi receptjeit, így a gyűjtemény a vendégekkel együtt bővül. A cél egy olyan receptgyűjtemény, amely hosszú távon megőrzi a szatmári ízeket a következő nemzedékeknek.
„A hagyomány csak akkor él, ha használjuk.”
Miért épül minden a részvételre
A programok nagy része interaktív. Miért volt ez fontos?
A mai világban sok minden átsiklik a kezünk között. Én szeretném, hogy az emberek kézbe vegyék a régi tárgyakat, belehallgassanak a táncház ritmusába, megérezzék, hogy a lekvárfőzésnek is van lelke. Így érthető meg igazán, milyen gazdag örökségünk van.
A táncház mint módszer
A táncház említése több, mint egy programpont. A magyar táncház módszer 2011 novemberében került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatainak regiszterébe. A döntést az UNESCO bizottsága az indonéziai Balin hozta meg. A táncház módszer lényege éppen az, amiről Kelemen Róbert beszél. A néptáncot és a népzenét nem színpadról nézik, hanem együtt, közösségben tanulják és járják.
A Porta programjaiban a táncház mellett kézműves foglalkozások, solymászat, íjászat és színjátszás is szerepel. Mindegyik olyan tudás, amelyet könyvből nehéz megtanulni, és a legkönnyebben úgy adható tovább, ha valaki megmutatja és a másik kipróbálja.
A falu régi központja új formában
A Gasztro Porta egyszerre kulturális tér, közösségi hely és gasztronómiai élmény. Hogy fér össze mindez?
Természetesen. Régen a falu központja is egy olyan hely volt, ahol ezek mind együtt léteztek. Igyekszünk visszahozni ezt az érzést, korszerű, rendezett formában.
A korszerű forma a gyakorlatban két felújított, hagyományos magastetős épületet jelent a Dózsa György utcában, modern bemutatótermekkel és multimédiás kiállítással. A fejlesztést az Adj Isten Szatmárban Egyesület valósította meg 279,27 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból, a TOP Plusz program keretében. A két ház közvetlenül a Kende család egykori kúriája mellett áll, amely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében kiállítóhelyként működik.
„Szatmár ízei nem trendek, hanem mesék.”
Egy kanál szilvalekvár és egy tájegység története
Miért ilyen hangsúlyos a gasztronómia a koncepcióban?
Mert az ízek az identitásunk részei. Egy szilvalekváros kanálban benne van egy egész tájegység története. A Gasztro Porta ezt szeretné újra elérhetővé tenni, kézzelfoghatóan.
Mit tud a szatmári szilvalekvár
A szatmári szilvalekvár 2015 óta kiemelkedő nemzeti értékként szerepel a Magyar Értéktárban. Hagyományosan cukor és tartósítószer nélkül készül, hosszú főzéssel, amíg sötét, szinte fekete, kenhető masszává nem sűrűsödik.
Az alapanyaga elsősorban a besztercei szilva, amely évszázadok óta terem Szatmárban, a Tiszahát vidékén. A térség egy régi paraszti fajtája, a nemtudom szilva 2012 óta hivatalosan elismert önálló fajta. Amikor Kelemen Róbert egy tájegység történetéről beszél egy kanál lekvárban, ezekre a hosszú évszázadok alatt kialakult termesztési és főzési hagyományokra utal.
A Porta részeként nyíló Értéktár polcain házi szilvalekvárok is helyet kapnak, más helyi termékek, kézműves csokoládék, tészták és mézek mellett.
A gombóc, mint gyerekkori íz
Melyik étel áll önhöz a legközelebb?
A gombóc. Nem azért, mert különleges, hanem mert otthonos. A gyerekkorom egyik meghatározó íze.
Ez a válasz jól mutatja a Porta gasztronómiai szemléletét. A középpontban nem ünnepi fogások vagy éttermi kreációk állnak, hanem azok az otthoni ételek, amelyeket a családok nemzedékeken át főztek. Az interaktív szakácskönyv is ezeket gyűjti. Egy családi gombócrecept pontosan az a fajta tudás, amely a legkönnyebben elveszik, ha senki nem írja le.
Érdekes párhuzam, hogy a szomszédos kúria gasztronómiai kiállításán egy 1867 óta fennmaradt szakácskönyv lapozható digitálisan. Az egy nemesi háztartás receptjeit őrzi, és azért maradhatott ránk, mert valaki annak idején leírta őket. A Porta interaktív szakácskönyve ugyanezt teszi a mai családok receptjeivel. Aki feltölti a nagymamája gombócának leírását, az ugyanazt a munkát végzi el, mint egykor a régi szakácskönyv lejegyzője. A két gyűjteményt egymás mellé téve az is látszik, hogyan változott a térség konyhája.
„A jövő generációi számára is szeretnénk valamit hátrahagyni.”
Egy hely, ahová vissza lehet járni
Hogyan látja a Gasztro Porta jövőjét?
Szeretném, ha idővel fogalommá válna Szatmárban. Egy olyan hellyé, ahova az emberek nem csak egyszer, hanem rendszeresen visszatérnek, mert jól érzik magukat, mert kapnak valami pluszt.
A visszatérő vendégekhez olyan kínálat kell, amely nem merül ki egy látogatással. A Porta ezt több irányból építi. A programok között táncház, kézműves műhelyek, színi előadások, gyermekfoglalkozások, kulturális estek és gasztronómiai bemutatók szerepelnek. A Szatmári Kávéház saját pörkölésű kávéval várja a vendégeket, és hosszú távon az Értéktár termékei online is elérhetők lesznek.
A környék is ad okot a visszatérésre. A szomszédos kúria 14 hektáros parkjában áll egy nagyjából 190 éves platán, amelyet Öreg Hölgynek hívnak. A kúria négy kiállítása között egy gasztronómiai tárlat is van, ahol egy 1867 óta fennmaradt szakácskönyv lapozható digitális formában.
Üzenet azoknak, akik még nem jártak ott
Mit üzenne azoknak, akik még csak hallottak a Gasztro Portáról, de nem jártak ott?
Azt, hogy jöjjenek el. Itt a hagyomány nem teher és nem tananyag, hanem élmény. És ezt szeretnénk mindenkinek megmutatni.
A Gasztro Porta Cégénydányádon, a Dózsa György utca 11. és 13. szám alatt található, a Kende kúria szomszédságában. Aki ellátogat, egy napot tölthet a Szamos partján, és ha visz magával egy régi családi receptet, az is bekerülhet a szatmári ízek közös gyűjteményébe.
