Cégénydányádon, a Dózsa György utca 11. és 13. szám alatt két hagyományos, magastetős épületből élményközpont lett. A Gasztro Porta egy háznyira áll a Kende család egykori kúriájától, amely ma kiállítóhelyként működik, és néhány perc sétára van a Szamostól. A projektet az Adj Isten Szatmárban Egyesület valósította meg, 279,27 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból, a TOP Plusz program keretében.
Ebben a cikkben összeszedtük, mi lesz a Portán, kinek szól, mi az interaktív szakácskönyv lényege, és mit érdemes még megnézni, ha valaki egy egész napot tölt Cégénydányádon.
Négy funkció egy portán
A Gasztro Porta egyszerre kiállítóhely, rendezvénytér, közösségi tér és gasztronómiai bemutatóhely. A két felújított épületben modern bemutatótermek és egy multimédiás kiállítás kapott helyet. A kiállítás a Szatmári síkság gasztronómiai örökségét és népi kultúráját mutatja be.
A látogatók interaktív formában ismerkedhetnek a szatmári hagyományokkal. Kipróbálhatnak régi mesterségeket, részt vehetnek táncházakon, workshopokon és gyerekprogramokon, közben pedig megkóstolhatják a térség jellegzetes ételeit.
A négy funkció nem véletlenül került egy helyre. Kelemen Róbert, a Porta létrehozója egy interjúban úgy fogalmazott, hogy régen a falu központja is olyan hely volt, ahol ezek mind együtt léteztek. A Porta ezt az együttállást próbálja visszahozni rendezett, mai formában.
A programkínálatban szerepel táncház, kézműves műhely, színi előadás, gyermekfoglalkozás, kulturális est és gasztronómiai bemutató. A látogató így ugyanazon a helyen hallgathat népzenét, készíthet valamit a saját kezével, és ehet a térség konyhájából.
Az interaktív szakácskönyv
A Porta egyik legérdekesebb része egy szakácskönyv, amelyet a látogatók írnak. Minden vendég feltöltheti a saját családi receptjeit egy interaktív gyűjteménybe. A cél az, hogy hosszú távon egy olyan gyűjtemény jöjjön létre, amely megőrzi a szatmári ízeket és a gasztronómiai hagyományokat a következő nemzedékeknek.
A gondolatnak Cégénydányádon előzménye is van. A szomszédos Kende kúria gasztronómiai kiállításán egy 1867 óta fennmaradt, régi szakácskönyv lapozható digitális formában. Abban a régi receptek egy nemesi háztartás konyháját őrzik. A Porta szakácskönyve a mai családok konyháját gyűjti. A kettő együtt jól mutatja, hogyan változott és mi maradt meg a térség főzési hagyományából.
Egy családi recept sokszor csak egy füzetben vagy valaki emlékezetében létezik. Ha bekerül egy közös gyűjteménybe, mások is elkészíthetik, és a recept akkor is elérhető marad, ha a füzet elvész.
Kelemen Róbert és az Adj Isten Szatmárban
A Gasztro Porta mögött egy hosszabb munka áll. Az Adj Isten Szatmárban kezdeményezés 2014 óta működik. Kezdetben az volt a célja, hogy a helyi kézműves termékek, a lekvárok és a párlatok eljussanak a vásárlókhoz. Ma az Adj Isten Szatmárban Egyesület a Gasztro Porta megvalósítója.
Kelemen Róbert az elmúlt években következetesen a helyi közösség fejlesztésén dolgozott. A Gasztro Porta ennek a munkának a folytatása. A településen korábban már működött pajtaszínház és lovarda is. A Porta ötlete a faluban tartott közösségi disznótorok vendégeinek visszajelzéseiből született.
A Porta céljáról Kelemen Róbert így beszélt.
„A Gasztro Porta egy olyan hely, ahol a hagyomány nem vitrinek mögött, hanem élő közösségként születik újjá. Szeretnénk, ha a látogatók úgy mennének haza, hogy kaptak egy szeletet abból, amit mi Szatmárnak nevezünk.”
Honnan jött az ötlet
Kelemen Róbert szerint a disznótorokon rengetegen mondták, hogy jó lenne egy állandó hely, ahol ezt az élményt újra és újra átélhetnék. Ebből a visszajelzésből lett a Gasztro Porta terve, egy olyan tér, ahol a közös főzés, a beszélgetés és a hagyomány nem egyszeri alkalom.
Mit jelent itt az élményalapú hagyományőrzés
A hagyományőrzésnek sokféle formája van. A múzeumban a tárgy üveg mögött van, a látogató nézi és olvassa a feliratot. A Gasztro Porta más utat választott. Itt a látogató kézbe veheti a régi eszközöket, megtanulhat egy táncmozdulatot, megkóstolhat egy ételt, és meghallgathat egy történetet.
A programok egy része olyan hagyományokra épül, amelyeket nemzetközi szinten is elismertek. A magyar táncház módszer 2011 novemberében került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló jó gyakorlatainak regiszterébe. A solymászat 2012 óta magyar vonatkozásban is szerepel az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének listáján. Mindkettő olyan tudás, amelyet elsősorban csinálva lehet továbbadni.
A Porta kiállításain helyi művészek alkotásai, kézműves tárgyak és népi viseletek is helyet kapnak. Külön figyelmet kapnak azok a mesterségek, amelyek az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak, pedig a térség identitásához szorosan kötődnek.
Szatmári ízek a Porta konyhájában
A gasztronómia a koncepció közepén áll. Szatmár konyhájának talán legismertebb terméke a szatmári szilvalekvár, amely 2015 óta kiemelkedő nemzeti értékként szerepel a Magyar Értéktárban. Hagyományosan cukor és tartósítószer nélkül, hosszú főzéssel készül, amíg sötét, szinte fekete, sűrű masszává nem válik. Az alapanyaga főleg a besztercei szilva, amely évszázadok óta terem a szatmári Tiszaháton.
A Porta részeként nyílik a Szatmári Kávéház és az Értéktár is. A kávéház saját pörkölésű kávéval várja a vendégeket. Az Értéktár polcain helyi termékek kapnak helyet, házi szilvalekvárok, kézműves csokoládék, tészták, mézek, kézműves portékák és az Adj Isten Szatmárban humoros, vidéki témájú ajándéktárgyai. A hosszú távú terv az, hogy ezek a termékek online is elérhetők legyenek.
Kinek szól a Gasztro Porta
A Porta több közönségnek is ad valamit. A gyerekes családokat gyermekfoglalkozások, kézműves napok, íjászat és solymászat várják. A projekt egyik fő célja, hogy a fiatal családok számára vonzó, élményalapú programokat kínáljon, és összekösse a generációkat.
A néptánc és a színjátszás kedvelői a táncházban és a színházi programokon találnak kapcsolódást. Aki a szatmári ízekért jönne, annak a kávéház, az Értéktár és a gasztronómiai bemutatók szólnak. A helyieknek pedig egy olyan találkozóhely jön létre, ahol megállhatnak, beszélgethetnek és együtt alkothatnak.
A tervek szerint a Porta a szatmári kulturális turizmus új szereplője lesz, és hosszú távon a régió központi találkozópontjává válhat. Kelemen Róbert azt szeretné, ha idővel fogalom lenne Szatmárban, és ha öt év múlva az egész országban ismernék.
Egy nap Cégénydányádon, a Szamos partján
Aki a Portára látogat, érdemes egész napot szánnia a falura. A szomszédos Kende kúriát báró Kende Zsigmond, Szatmár vármegye követe építtette klasszicista stílusban, az építés éve 1833. Az épületet 2004 óta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezeli, és felújítás után 2016 óta látogatható.
A kúriában négy kiállítás van. A nemesi szalon korabeli bútorokkal mutatja be a nemesi életmódot. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család története látható, és egy érintőképernyős installáción bárki megtervezheti a saját címerét. A gasztronómiai kiállítás az úri és a paraszti konyha kapcsolatát mutatja be. A természetismereti szoba a Szatmári síkság földrajzáról, növényvilágáról és természetvédelméről szól.
A kúria parkja ma 14 hektáros, eredetileg egészen a Szamosig nyúlt. A park egyik ismert fája egy nagyjából 190 éves platán, amelyet Öreg Hölgynek neveznek. A lombjában madarak fészkelnek, az odúiban denevérek élnek.
A kúria és a Porta egymás mellett áll, a támogatott projekt egyik célja éppen az, hogy a Porta összekapcsolódjon a kastélyparkkal. Így egy látogatás során a nemesi múlt, a paraszti konyha és a mai közösségi élet egyetlen sétával bejárható.
Kölcsey sorai a kúria oromzatán
A kúria nevében a Kölcsey név is szerepel, de a Kölcsey család sosem lakott itt. A két család rokonságban állt egymással, és Kölcsey Ferenc levelezett Kende Zsigmonddal. A költő Kende kérésére verset írt az épületre, amelynek sorai ma is olvashatók a kúria oromzatán. A vers a Szamos partján álló házról szól.
A kúria parkjából ma is látszik a Szamos, amelyet a folyószabályozás idején kiegyenesítettek. A folyó közelsége a Gasztro Porta vendégeinek is része az élménynek. A Porta saját szlogenje is erre utal, egy nap Cégénydányádon, a Szamos partján.
Hogyan tovább
A Gasztro Porta olyan helynek készült, ahová többször is vissza lehet menni. A szakácskönyv minden látogatóval bővül, és Kelemen Róbert célja az, hogy az emberek rendszeresen visszatérjenek.
Ha van otthon egy régi családi recept, amit a nagymamától vagy az anyától örököltél, érdemes magaddal vinni. Az interaktív szakácskönyvben ott a helye, és ezzel a saját családod is része lesz annak, amit ma Szatmár konyhájának hívunk.
Kelemen Róbert üzenete azoknak, akik eddig csak hallottak a helyről, egyszerű.
„Azt, hogy jöjjenek el. Itt a hagyomány nem teher és nem tananyag, hanem élmény. És ezt szeretnénk mindenkinek megmutatni.”
