Egy hatszáz fő körüli faluban minden közös hely számít. Cégénydányádon a Gasztro Porta ilyen helynek készül. A Dózsa György utcában felújított két hagyományos házban gyermekfoglalkozások, tanoda jellegű műhelyek, kézműves napok, kulturális estek, színházi előadások és tematikus közösségi események lesznek, és mellettük kávéház és helyi termékeket árusító bolt is nyílik.
A Gasztro Porta létrehozása új lendületet ad Cégénydányád és a környező települések közösségi életének. A projekt egyik legfontosabb küldetése, hogy olyan teret hozzon létre, amely generációkat köt össze, és amely a fiatal családok számára vonzó, élményalapú programokat kínál.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, milyen programok várják a gyerekeket és a családokat, mit jelent a tanoda jellegű műhely, miért kapnak helyet a helyi kézművesek, és mit érdemes még megnézni a Porta környékén egy családi kiránduláson.
Egy hely, amely generációkat köt össze
A Gasztro Porta egyszerre kiállítóhely, rendezvénytér, közösségi tér és gasztronómiai bemutatóhely. A közösségi szerep ebben a sorban nem utólagos kiegészítés. Kelemen Róbert, a Porta létrehozója ezt így fogalmazta meg.
„A Gasztro Porta közösségi tér is egyben. Szeretnénk, ha a családok, a fiatalok és a helyiek együtt éreznék azt, hogy ez a hely róluk szól. A közösségépítés számunkra legalább olyan fontos, mint a kulturális értékek őrzése.”
A generációk összekötése a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a programokon a nagyszülők tudása és a gyerekek kíváncsisága találkozik. A kézműves napokon és a gasztronómiai bemutatókon olyan mozdulatok és receptek kerülnek elő, amelyeket az idősebbek még otthonról ismernek. A Porta interaktív szakácskönyvébe minden látogató feltöltheti a saját családi receptjeit, így egy nagymama receptje az unokája segítségével is bekerülhet a közös gyűjteménybe.
Egy másik interjúban Kelemen Róbert arról beszélt, miért tartja fontosnak az ilyen helyeket.
„Mert a falvak akkor működnek jól, ha az emberek találkoznak. Ha vannak helyek, ahol megállnak, beszélgetnek, alkotnak, tanulnak egymástól.”
A közösség, amelyből a Porta ötlete jött
A Gasztro Porta ötlete is egy közösségi élményből született, a faluban tartott disznótorokból.
A disznótor hagyományosan közösségi esemény, ahol a család és a szomszédok együtt dolgoznak és együtt esznek. Kelemen Róbert szerint a disznótorokon rengetegen mondták, hogy jó lenne egy állandó hely, ahol ezt az élményt újra és újra átélhetnék. A Gasztro Porta erre a kérésre született válaszként.
Programok gyerekeknek
A tervezett programok között gyermekfoglalkozások, tanoda jellegű műhelyek, kézműves napok, kulturális estek, színházi előadások és tematikus közösségi események szerepelnek. A Gasztro Porta hosszú távon olyan találkozóhellyé szeretne válni, ahol a gyerekek szórakozás közben tanulnak is. Olyan értékeket sajátíthatnak el, amelyek a vidéki élet részei voltak, és ma is fontosak.
A Porta programjai között olyanok is vannak, amelyek a gyerekek számára különösen vonzóak lehetnek. A látogatók megismerkedhetnek a solymászat és az íjászat alapjaival, kipróbálhatják a táncházat, és bepillanthatnak a színjátszás kulisszái mögé. A solymászat 2012 óta magyar vonatkozásban is része az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szereplő, több országot érintő elemnek. A magyar táncház módszer 2011 novemberében került fel az UNESCO legjobb megőrzési gyakorlatainak regiszterébe.
Ezek a programok mind a részvételre épülnek. Kelemen Róbert szerint a látogató a Portán megfogja az eszközöket, megtanul egy mozdulatot, megkóstol egy ételt, és meghallgat egy történetet. Egy gyereknek egy íj vagy egy táncmozdulat kipróbálása sokszor többet mond, mint egy tárlat felirata.
Mit jelent a tanoda jellegű műhely
A tanoda a hazai oktatásban bevett forma. A tanodák a kilencvenes évek óta működő, iskolán kívüli programok, amelyek hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek a tanulásban és a felzárkózásban. Kezdetben civil szervezetek indították őket, később állami és uniós forrásból is támogatták a működésüket.
A tanodák jellemzően hat éves kortól a középiskolai felvételiig foglalkoznak a gyerekekkel. A tanulási segítség mellett közösségformáló programokat szerveznek, együtt főznek és étkeznek, játszanak és kirándulnak. A hangsúly a gyerek személyiségének egészén és a kapcsolatok építésén van, nem kizárólag a tantárgyakon.
A Gasztro Porta tanoda jellegű műhelyeket tervez. A forrásokból nem derül ki, hogy ezek pontosan milyen formában működnek majd. A Porta profiljába ugyanakkor jól illeszkedik a közös főzés, a kézművesség és a közösségi programok, amelyek a tanodák eszköztárának is részei.
A hagyomány mint tudás
Kelemen Róbert a hagyományról egy interjúban úgy beszélt, mint olyan tudásról, amelyet érdemes továbbadni.
„A hagyomány nem nosztalgia, hanem tudás.”
Szerinte ezek a hagyományok adják azt a fajta stabilitást és identitást, ami sok embernek hiányzik ma. A Porta kiállításain helyi művészek alkotásai, kézműves tárgyak és népi viseletek mellett olyan mesterségek bemutatói is helyet kapnak, amelyek az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak, pedig a térség identitásához szorosan kötődnek. A gyerekek számára ezek a bemutatók azt is megmutatják, hogyan éltek és dolgoztak régen a Szamos mentén.
Kulturális estek és színház
A felnőttek és a fiatalok számára kulturális estek, színházi előadások és tematikus közösségi események szerepelnek a tervekben. A színjátszásnak Cégénydányádon előzménye is van, a faluban korábban pajtaszínház indult. A Porta programjai között a színjátszás kulisszái mögé is be lehet pillantani.
A táncház a néptánc és a népzene kedvelőinek szól. Kelemen Róbert egy interjúban arról beszélt, hogy szeretné, ha az emberek belehallgatnának a táncház ritmusába. A táncház jellegéből adódóan közösségi program, ahol a résztvevők együtt tanulják és járják a táncokat.
Kelemen Róbert a programok számáról azt mondta, hogy nem az a lényeg.
„De nem a mennyiség a lényeg, hanem az élmény minősége. Olyan programokat szeretnénk, amelyekhez az emberek kötődnek.”
Helyi termelők és kézművesek a Portán
A projekt kiemelt szerepet szán a helyi termelőknek és kézműveseknek. A Gasztro Porta ajándékboltjában az Adj Isten Szatmárban termékei mellett helyi készítők portékái is megtalálhatók lesznek. A Porta ezzel a régió gazdaságát és identitását is támogatja.
A bolt a Porta Értéktára. A polcokon házi szilvalekvárok, kézműves csokoládék, tészták, mézek, kézműves portékák, valamint az Adj Isten Szatmárban humoros, vidéki témájú ajándéktárgyai kapnak helyet. Mellette nyílik a Szatmári Kávéház, amely saját pörkölésű kávéval várja a vendégeket. A kávéház olyan pont a Portán, ahová a helyiek program nélkül is betérhetnek.
Az Adj Isten Szatmárban kezdeményezés 2014 óta működik. Az indulásakor az volt a célja, hogy a helyi kézműves termékek, a lekvárok és a párlatok eljussanak a vásárlókhoz. Kelemen Róbert szerint a kezdeményezés célja mindig is az volt, hogy értéket teremtsen, vonzóvá tegye a vidéket a fiatal családok számára, és közösséget építsen.
Miért fontos a fiatal családoknak
A vidéki települések egyik gyakori kérdése, mi tartja ott a fiatal családokat, és mi vonz oda újakat. Az Adj Isten Szatmárban egyik kimondott célja éppen az, hogy a vidék vonzó legyen a fiatal családok számára. A Gasztro Porta ennek egy központi állomása.
Egy családnak a lakhely kiválasztásakor az is számít, hogy van a közelben olyan hely, ahol a gyerekek hasznosan tölthetik a szabadidejüket, és ahol a szülők is találkozhatnak másokkal. A Porta gyermekfoglalkozásai, műhelyei és közösségi eseményei ilyen lehetőséget adhatnak Cégénydányádon és a környező településeken.
Kelemen Róbert egy interjúban azt mondta, arra a legbüszkébb, hogy sikerült megmutatniuk, a vidéknek és a közösségnek ereje van.
„És ha hiteles módon teremtesz értéket, arra az emberek odafigyelnek.”
Telefon nélkül, együtt
Arra a kérdésre, mit érezzen a látogató, amikor belép a Portára, Kelemen Róbert így felelt.
„Azt, hogy megérkezett. Hogy leteheti a telefont, megfoghat egy fakanalat, beülhet egy beszélgetésbe, és részese lehet valaminek, ami őszinte.”
Egy család számára ez a leírás egy közösen töltött délutánt jelent, ahol a szülők és a gyerekek ugyanazzal a tevékenységgel foglalkoznak. A Porta hosszabb távú terveiről Kelemen Róbert azt mondta, hogy öt év múlva egy olyan szellemi és kulturális központként képzeli el, amelyhez jó tartozni. Egy közösségi térnél ez a tartozás a legfontosabb mérce. Az számít, hogy a családok visszajárnak, és a sajátjuknak érzik a helyet.
Egy családi nap Cégénydányádon
Aki családdal érkezik a Portára, egy egész napot is eltölthet a faluban. A Gasztro Porta közvetlenül a Kende család egykori kúriája mellett áll. A kúriát a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezeli, és négy kiállításnak ad otthont.
A gyerekeknek több érdekes pontja is van. A családtörténeti szobában egy érintőképernyős installáción bárki megtervezheti a saját címerét. A gasztronómiai kiállításon egy 1867 óta fennmaradt szakácskönyv lapozható digitális formában. A természetismereti szoba a Szatmári síkság földrajzáról, növényvilágáról és természetvédelméről szól.
A kúria 14 hektáros parkjában áll egy nagyjából 190 éves platán, amelyet Öreg Hölgynek hívnak. A lombjában madarak fészkelnek, az odúiban denevérek élnek. A parkból látszik a Szamos is. A Porta támogatott fejlesztésének egyik célja, hogy a Porta összekapcsolódjon a kastélyparkkal, így a két helyszín egy sétával bejárható.
A Porta mögött álló fejlesztés
A Gasztro Porta az Adj Isten Szatmárban Egyesület projektje. A fejlesztés 279,27 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból, a TOP Plusz program keretében valósult meg. A pénzből két hagyományos, magastetős épület újult meg, modern bemutatótermekkel és multimédiás kiállítással.
A Gasztro Porta a Dózsa György utca 11. és 13. szám alatt található. Ha a családod szívesen tölt egy napot vidéken, ahol a gyerekek kipróbálhatnak valamit, a szülők pedig leülhetnek egy kávéra, érdemes felírni a címet. És ha van otthon egy régi családi recept, azt is érdemes magatokkal vinni a Porta szakácskönyvébe.
