A cégénydányádi Gasztro Porta programjai után a látogató két helyen folytathatja a napot. Az egyik a Szatmári Kávéház, ahol saját pörkölésű kávét főznek. A másik az Értéktár, egy bolt, amelynek polcain házi szilvalekvár, kézműves csokoládé, tészta, méz és a térség kézműveseinek portékái sorakoznak.
A két egység a Gasztro Porta része, és céljuk a régió kulináris értékeinek bemutatása és a helyi termelők támogatása. Ebben a cikkben bemutatjuk, mi kerül a polcokra, honnan jön az Értéktár elnevezés, miért éppen a szilvalekvár a szatmári konyha egyik legismertebb terméke, és mi a terv a termékek online értékesítésével.
A Szatmári Kávéház
A kávéház saját pörkölésű, jó minőségű kávéval várja a vendégeket. A Gasztro Porta egyszerre kiállítóhely, rendezvénytér, közösségi tér és gasztronómiai bemutatóhely, és ebben a sorban a kávéház az a pont, ahová program nélkül is be lehet térni.
A Porta létrehozója, Kelemen Róbert egy interjúban arról beszélt, hogy a falvak akkor működnek jól, ha vannak helyek, ahol az emberek megállnak, beszélgetnek és tanulnak egymástól. A kávéház ilyen hely lehet. A helyieknek egy napközbeni találkozópont, a vendégeknek egy megálló a kiállítások és a műhelyek között. A tervek szerint a vidéki találkozások természetes helyszíne lesz.
A kávéház környezete is sokat hozzátesz. A Gasztro Porta két felújított, hagyományos magastetős épületben működik a Dózsa György utcában, közvetlenül a Kende család egykori kúriája mellett. A kúria 14 hektáros parkja és a közeli Szamos egy kávé utáni sétára is alkalmat ad.
Mi kerül az Értéktár polcaira
Az Értéktár polcain helyi termékek kapnak hangsúlyos szerepet. A kínálat a következő csoportokból áll.
- Házi szilvalekvárok, a szatmári konyha egyik legismertebb termékéből.
- Kézműves csokoládék.
- Tészták.
- Mézek.
- Kézműves portékák a térség alkotóitól.
- Az Adj Isten Szatmárban márka egyedi, humoros, vidéki témájú ajándéktárgyai.
A lista mögött egy egyszerű elv áll. A Porta ajándékboltjában az Adj Isten Szatmárban termékei mellett helyi készítők portékái is megtalálhatók lesznek, és a projekt ezzel a régió gazdaságát és identitását is támogatja. A vásárló így olyan terméket visz haza, amelyről tudja, hogy a környéken készült.
Honnan jön az Értéktár név
Az értéktár szó Magyarországon jogi fogalom is. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény teremtette meg a települési értéktárak és értéktár bizottságok jogi keretét. Ezek feladata a helyi értékek felkutatása, dokumentálása és rendszerezése.
Az értékek egy piramisba rendeződnek. Az alapot a települési és tájegységi értéktárak adják. Felettük a megyei és ágazati értéktárak állnak, a csúcson pedig a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye. Az értékeket nyolc szakterület szerint sorolják be, ezek egyike az agrár és élelmiszergazdaság. Az értékjavaslatokat a közösség tagjai terjesztik elő, és ugyanennek a közösségnek a tagjai döntenek arról, mi kerül be.
A Porta Értéktára bolt, nem hivatalos értéktár bizottság. A név azonban ugyanarra a gondolatra épül. A helyi termék itt olyan érték, amelyet érdemes összegyűjteni, bemutatni és továbbadni. Maga a projekt is ezt a nevet viseli. A fejlesztés hivatalos neve Szatmári Gasztro Porta és Értéktár.
A szatmári szilvalekvár, egy kiemelkedő nemzeti érték
Ha egyetlen terméket kellene kiemelni az Értéktár polcairól, az a szilvalekvár lenne. A szatmári szilvalekvár 2015 óta kiemelkedő nemzeti értékként szerepel a Magyar Értéktárban, vagyis a piramis egyik legfelső szintjén.
A hagyományos szatmári szilvalekvár cukor és tartósítószer hozzáadása nélkül készül. A szilvát hosszan főzik, amíg sötét, szinte fekete színű, sűrű, kenhető masszává nem válik. Az alapanyag elsősorban a besztercei szilva, amelyet Magyarország legnevezetesebb szilvafajtájaként tartanak számon, és évszázadok óta terem Szatmárban, a Tiszahát vidékén. A térség egy régi paraszti fajtája, a nemtudom szilva 2012 óta hivatalosan elismert önálló fajta.
Kelemen Róbert egy interjúban így beszélt erről a termékről.
„Egy szilvalekváros kanálban benne van egy egész tájegység története.”
Egy másik válaszában azt mondta, hogy szeretné, ha az emberek megéreznék, hogy a lekvárfőzésnek is van lelke. Az Értéktár polcain álló üveg így a Porta programjaihoz is kapcsolódik. A lekvárfőzés a gasztronómiai bemutatók témája lehet, a kész lekvár pedig hazavihető.
Helyi termelők a polcok mögött
Cégénydányádon a helyi termékeknek hosszabb története van. Az Adj Isten Szatmárban kezdeményezés 2014 óta működik, és az induláskor éppen az volt a célja, hogy a helyi kézműves termékek, a lekvárok és a párlatok eljussanak a vásárlókhoz. Egy 2021 októberi beszámoló szerint a település önkormányzata 21 hektáron gazdálkodott, ebből 7 hektáron gyümölcsöt, almát, szilvát és meggyet termesztett.
Kelemen Róbert szerint a Gasztro Porta ötlete is a faluban tartott disznótorokon született.
Az Értéktár ennek a munkának ad állandó bemutatóhelyet. A cél kettős. Egyrészt a vendég megismerheti és megvásárolhatja a térség termékeit. Másrészt a helyi termelők és kézművesek új értékesítési lehetőséget kapnak egy olyan helyen, ahová a programok miatt rendszeresen érkeznek látogatók.
Kelemen Róbert a két egység szerepét így foglalta össze.
„Fontos, hogy ne csak programokat adjunk, hanem kézzelfogható élményt is. A kávéház és az Értéktár ezt az élményt teszi teljessé, otthonról hozott ízekkel, valódi helyi értékekkel és olyan termékekkel, amelyek mögött emberi történetek állnak.”
A polcok és a programok kapcsolata
Az Értéktár kínálata a Porta programjaihoz is kötődik. A Porta kiállításain kézműves tárgyak és olyan mesterségek bemutatói szerepelnek, amelyek az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak. A kézműves műhelyekben a látogatók maguk is kipróbálhatják ezeket a munkákat. Az Értéktár polcain pedig a térség kézműveseinek kész portékái kaphatók.
Ugyanez igaz a gasztronómiára. A gasztronómiai bemutatókon a szatmári ételek készítését lehet megismerni, az interaktív szakácskönyvbe a családi receptek kerülnek, az Értéktárból pedig a helyi alapanyagok és termékek vihetők haza. A látogató így a programok után a térség termékeiből is hazavihet valamit.
Kelemen Róbert a szatmári ízekről egy interjúban egyetlen mondatban beszélt.
„Szatmár ízei nem trendek, hanem mesék.”
Otthoni ízek, nem éttermi fogások
A Porta gasztronómiai szemléletét jól mutatja Kelemen Róbert egyik interjúválasza. Arra a kérdésre, melyik étel áll hozzá a legközelebb, a gombócot nevezte meg.
„A gombóc. Nem azért, mert különleges, hanem mert otthonos. A gyerekkorom egyik meghatározó íze.”
Az Értéktár kínálata ugyanebből a gondolatból indul. A polcokon nem luxustermékek állnak, hanem olyan élelmiszerek, amelyek a térség háztartásaiban évtizedek óta jelen vannak. A lekvár, a tészta és a méz a vidéki kamrák alapdarabjai. Az Értéktár ezeket a helyi készítők munkájaként mutatja be, és ezzel a hétköznapi terméknek is nevet és eredetet ad.
Az ajándéktárgyak ugyanebbe a sorba illeszkednek. Az Adj Isten Szatmárban humoros, vidéki témájú tárgyai olyan emléket adnak, amely a látogatás után is a térségre emlékeztet.
A termékek online is elérhetők lesznek
A Gasztro Porta hosszú távú célja, hogy az Értéktár termékei a helyszínen kívül online felületen keresztül is elérhetők legyenek. Így a szatmári értékek országos és nemzetközi szinten is megjelenhetnek.
Egy online bolt azoknak is lehetőséget ad a vásárlásra, akik egyszer jártak a Portán, és később szeretnének újra rendelni egy lekvárt vagy egy ajándékot. A helyi termelőknek pedig olyan vásárlókhoz is eljuthat az áruja, akik soha nem jutnának el Cégénydányádra. A Porta így a faluban és az interneten is jelen lesz.
Gasztronómia a falu több pontján
Aki a szatmári ízek miatt érkezik Cégénydányádra, a Portán kívül is talál gasztronómiai témájú kiállítást. A szomszédos Kende kúriát a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezeli, és négy kiállításából az egyik a gasztronómiáról szól. Ez a tárlat az úri és a paraszti konyha kapcsolatát mutatja be, vidéki konyhabelsővel és étkezési szokásokkal. Itt lapozható digitálisan egy 1867 óta fennmaradt szakácskönyv is, régi receptekkel.
A Gasztro Porta ezt a témát a mai konyha felől folytatja. A Porta interaktív szakácskönyvébe minden látogató feltöltheti a saját családi receptjeit. A kávéház, az Értéktár, a szakácskönyv és a kúria kiállítása együtt egy teljes gasztronómiai napot adhat.
Hogyan illeszkedik mindez a Portába
A kávéház és az Értéktár a Gasztro Porta egészébe illeszkedik. A Portán táncház, kézműves műhelyek, színi előadások, gyermekfoglalkozások, kulturális estek és gasztronómiai bemutatók várják a látogatókat. A kiállításokon helyi művészek alkotásai, kézműves tárgyak és népi viseletek szerepelnek.
A fejlesztést az Adj Isten Szatmárban Egyesület valósította meg 279,27 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból, a TOP Plusz program keretében. A projekt célja a Szatmári síkság gasztronómiai örökségének és népi kultúrájának megőrzése, és a Porta összekapcsolása a szomszédos kastélyparkkal.
A Gasztro Porta egyszerre tiszteleg a szatmári múlt előtt és nyit a jövő felé, és közben a helyi közösség értékeit teszi a középpontba. A kávéház és az Értéktár ebben a gyakorlati rész. Itt lehet leülni, beszélgetni, és hazavinni egy darabot abból, ami Szatmárt Szatmárrá teszi.
Aki legközelebb Cégénydányádon jár, a Dózsa György utca 11. és 13. szám alatt találja a Gasztro Portát, a Kende kúria szomszédságában.
