A cégénydányádi Gasztro Portán a látogató kézbe veheti az íjat, beállhat a táncházba, megismerkedhet a solymászat alapjaival, és bepillanthat egy színházi előadás kulisszái mögé. A kiállítóterekben helyi művészek alkotásai, kézműves tárgyak és népi viseletek kapnak helyet, és olyan mesterségek bemutatói, amelyek az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak.
A Gasztro Porta az első olyan hely Magyarország keleti térségében, ahol a látogatók saját élményeiken keresztül kerülhetnek közelebb a hagyományokhoz. Ebben a cikkben sorra vesszük, milyen programok és kiállítások várják a vendégeket, milyen hagyományokra épülnek, és miért döntött a Porta a részvételre épülő bemutatás mellett.
Egy új turisztikai attrakció Szatmárban
A Gasztro Porta Cégénydányádon, a Dózsa György utca 11. és 13. szám alatt működik, két felújított, hagyományos magastetős épületben. A fejlesztést az Adj Isten Szatmárban Egyesület valósította meg 279,27 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból, a TOP Plusz program keretében. A projekt hivatalos neve Szatmári Gasztro Porta és Értéktár.
A felújított épületekben modern bemutatótermek és egy egyedi, élményközpontú, multimédiás kiállítás kapott helyet. A projekt célja a Szatmári síkság gasztronómiai örökségének és népi kultúrájának megőrzése. A Porta célja, hogy új szereplővé váljon a szatmári kulturális turizmusban, és olyan autentikus élményeket nyújtson, amelyek a vidéki élet értékeit teszik a középpontba.
Honnan jött az élményalapú megközelítés
Az interaktív szemléletnek Cégénydányádon előzménye van. A faluban közösségi disznótorokat tartottak.
Ezek is a részvételre épültek. A disznótor hagyományosan közösségi munka, ahol a résztvevők együtt dolgoznak és együtt esznek. Kelemen Róbert szerint a disznótorokon rengetegen mondták, hogy jó lenne egy állandó hely, ahol ezt az élményt újra és újra átélhetnék. A Gasztro Porta ebből az igényből nőtt ki.
A Porta mögött álló Adj Isten Szatmárban kezdeményezés 2014 óta működik. Kezdetben a helyi kézműves termékek, a lekvárok és a párlatok piacra juttatása volt a célja. Ma egyesületként a Gasztro Porta megvalósítója.
A részvétel mint alapelv
A Gasztro Porta egyik fő erőssége az interaktivitás. A programok célja a bemutatáson túl a bevonás és az élményszerzés. A projektgazda, Kelemen Róbert ezt így fogalmazta meg.
„A hagyomány akkor él, ha megérintjük, ha részt veszünk benne. A Gasztro Porta olyan tér lesz, ahol a kultúra és a közösség természetes módon kapcsolódik össze.”
Egy későbbi interjúban részletesebben is beszélt arról, miért tartja fontosnak ezt a megközelítést.
„A mai világban sok minden átsiklik a kezünk között. Én szeretném, hogy az emberek kézbe vegyék a régi tárgyakat, belehallgassanak a táncház ritmusába, megérezzék, hogy a lekvárfőzésnek is van lelke. Így érthető meg igazán, milyen gazdag örökségünk van.”
A hagyományos kiállításon a tárgy üveg mögött van, a látogató megnézi és elolvassa a feliratot. A Porta ehhez képest azt kínálja, hogy a látogató megfogja az eszközöket, megtanul egy mozdulatot, megkóstol egy ételt, és meghallgat egy történetet. Kelemen Róbert szerint így válik élővé mindaz, amit régen magától értetődőnek tartottak.
Táncház, egy magyar módszer az UNESCO listáján
A Porta programjai között a táncház az egyik legfontosabb. A látogatók kipróbálhatják a néptáncot, és megismerkedhetnek a táncházak hangulatával.
A táncháznak Magyarországon nemzetközileg is elismert hagyománya van. A magyar táncház módszer 2011 novemberében került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatainak regiszterébe. A döntést az UNESCO kormányközi bizottsága az indonéziai Balin hozta meg. Magyarország 2010 márciusában nyújtotta be a felterjesztést, és ez volt az ország második sikeres felterjesztése az UNESCO szellemi örökség listáira, a mohácsi busójárás után.
A táncház módszer a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje. A lényege az, hogy a néptáncot és a népzenét közösségben, közös gyakorlással adják tovább. Ez pontosan illeszkedik a Porta szemléletéhez, ahol a hagyományt csinálva lehet megismerni.
Solymászat és íjászat
A Gasztro Portán a látogatók megismerkedhetnek a solymászat és az íjászat alapjaival is. Ez a két program különösen a családok és a gyerekek számára lehet vonzó, hiszen olyan tevékenységet lehet közelről megnézni és kipróbálni, amellyel a hétköznapokban ritkán találkozik az ember.
A solymászat hagyománya szintén nemzetközi elismerést kapott. Az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján a solymászat több ország közös elemeként szerepel, és 2012 óta Magyarország is a felterjesztő országok között van. Ugyanabban az évben került fel a listára a matyó hímzés is.
A Porta forrásai nem részletezik, milyen formában zajlanak majd ezek a bemutatók. Annyi biztos, hogy a cél itt is az alapok megismerése és a kipróbálás, összhangban a Porta egészének részvételre épülő szemléletével.
Színjátszás a kulisszák mögül
A látogatók betekinthetnek a színjátszás kulisszái mögé is. A Porta programjai között színi előadások is szerepelnek, és a vendégek a színpadi munka hátterét is megismerhetik.
A színjátszásnak Cégénydányádon előzménye is van. Egy 2021 októberi beszámoló szerint a faluban pajtaszínház működik, a turisztikai fejlesztések között lovarda és nemesi udvar is szerepel. A Gasztro Porta ezekhez a kezdeményezésekhez kapcsolódik, és egy állandó helyszínt ad a közösségi és kulturális programoknak.
Kézműves foglalkozások és háttérbe szorult mesterségek
A Porta kínálatában különböző kézműves foglalkozások is helyet kapnak. A kiállításokon olyan mesterségek bemutatói szerepelnek, amelyek az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak, pedig a térség identitásához mindig szorosan kötődtek.
A kézművesség a Porta több részében is megjelenik. A kiállítások kézműves tárgyakat mutatnak be, a foglalkozásokon a látogatók maguk is kipróbálhatják a mesterségeket, a Porta Értéktárában pedig a térség kézműveseinek portékái kaphatók. Az Értéktár polcain házi szilvalekvárok, kézműves csokoládék, tészták, mézek, és az Adj Isten Szatmárban humoros, vidéki témájú ajándéktárgyai is helyet kapnak.
Kelemen Róbert egy interjúban a hagyományról úgy beszélt, mint továbbadható tudásról.
„A hagyomány nem nosztalgia, hanem tudás.”
Szerinte ezek a hagyományok adják azt a stabilitást és identitást, ami sok embernek hiányzik ma. A kézműves mesterségek ennek a tudásnak a legkézzelfoghatóbb formái, mert egy mozdulatot, egy technikát a legkönnyebb úgy megtanulni, ha valaki megmutatja.
Helyi művészek és népi viseletek
A kiállítások között helyi művészek alkotásai és népi viseletek is szerepelnek. A Porta így egyszerre mutatja be a térség mai alkotóit és a régi öltözködési hagyományokat. A helyi művészek jelenléte azt is jelzi, hogy a Porta a mai szatmári kultúrát is bemutatja, a múlt mellett.
A kiállítások a Porta multimédiás bemutatójával együtt adnak képet a Szatmári síkság népi kultúrájáról. A projekt dokumentumai szerint a kiállítás új technológiákra épül, és élményközpontú.
Gasztronómia mint élő hagyomány
A Gasztro Porta nevében is ott van a gasztronómia, és a konyha a kiállítások mellett a Porta másik fő témája. A Portán gasztronómiai bemutatók is lesznek, és működik egy interaktív szakácskönyv, amelybe minden látogató feltöltheti a saját családi receptjeit. A cél egy olyan gyűjtemény, amely hosszú távon megőrzi a szatmári ízeket.
A szatmári konyha egyik legismertebb terméke a szatmári szilvalekvár, amely 2015 óta kiemelkedő nemzeti értékként szerepel a Magyar Értéktárban. Hagyományosan cukor és tartósítószer nélkül, hosszú főzéssel készül, főleg besztercei szilvából. Kelemen Róbert a lekvárfőzésről azt mondta, hogy annak is van lelke, és ezt szeretné megéreztetni a látogatókkal.
A Porta részeként nyílik a Szatmári Kávéház is, amely saját pörkölésű kávéval várja a vendégeket. A kiállítások és programok után itt lehet leülni és beszélgetni.
Kiállítások a szomszédban
A Gasztro Porta közvetlenül a Kende család egykori kúriája mellett áll, és a támogatott projekt egyik célja, hogy a Porta összekapcsolódjon a kastélyparkkal. A klasszicista kúriát báró Kende Zsigmond építtette, az építés éve 1833. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezeli, és négy kiállításnak ad otthont.
A kúria kiállításai is építenek interaktív elemekre. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család története látható, és egy érintőképernyős installáción bárki megtervezheti a saját címerét. A gasztronómiai kiállítás az úri és a paraszti konyha kapcsolatát mutatja be, és itt egy 1867 óta fennmaradt szakácskönyv is lapozható digitális formában. A nemesi szalon korabeli bútorokkal mutatja be a nemesi életmódot, a természetismereti szoba pedig a Szatmári síkság földrajzáról, növényvilágáról és természetvédelméről szól.
A két helyszín jól kiegészíti egymást. A kúria a nemesi múltat és a térség természeti értékeit mutatja be, a Porta a paraszti hagyományokat, a mesterségeket és a mai közösségi életet. A kúria 14 hektáros parkjából látszik a Szamos, és itt áll egy nagyjából 190 éves platán is, amelyet Öreg Hölgynek hívnak.
Kinek ajánljuk
A Gasztro Porta interaktív programjai több közönségnek szólnak. A gyerekes családokat a solymászat, az íjászat és a kézműves foglalkozások várják. A néptánc kedvelői a táncházban, a színház iránt érdeklődők a színi előadásokon és a kulisszák mögötti bemutatókon találnak programot. A szatmári konyha iránt érdeklődők a gasztronómiai bemutatókon, a kávéházban és az Értéktárban.
Aki egy napot tölt Cégénydányádon, a Portát és a szomszédos kúriát egyetlen sétával bejárhatja. Érdemes egy régi családi receptet is magával vinnie, mert a Porta interaktív szakácskönyvébe bárki feltöltheti a sajátját. A gyűjtemény így minden látogatóval bővül, és a vendég a kiállítások megnézése után maga is hozzátesz valamit ahhoz, amit a Porta bemutat. Kelemen Róbert üzenete azoknak, akik még csak hallottak a helyről, rövid.
„Azt, hogy jöjjenek el. Itt a hagyomány nem teher és nem tananyag, hanem élmény. És ezt szeretnénk mindenkinek megmutatni.”
